Átalakítások, változtatások a koronán

De milyen változások, átalakítások következtek be a Szent Koronán a későbbiek során?

Történelmi ismereteink szerint nagyon fojitos változásnak kell tekinteni, hogy Kálmán király (1095-1116) halála után a horvát királyok horvát koronával történő megkoronázásának gyakorlata megszűnt. Elsőként II. Istvánt 1116-ban már csak a Szent Koronával koronázták meg, és ezzel az egyetlen koronázással II. István nemcsak Magyarország, hanem Horvátország és Dalmácia királya is lett. -Hogyan tudta ezt elérni? - Úgy, hogy a Bizáncból származó horvát korona egy darabkáját átrakatta Szent István koronájára. A IV. Kresimirnek adományozott, bizánci divat szerint készített horvát-dalmát koronán rajta volt az adományozó VII. Dukász Mihály zománcképe is.

           Ez a kép jól jelképezte a horvát-dalmát királyságot, és e korona legfontosabb része volt. Ezért ezt a császárképet vétette le II. István -valószínűleg már az 1116. évi megkoronázása előtt - a horvát-dalmát koronáról és felszereltette a magyar koronára. Ezt a képet csak Szűz Mária képe helyére tudták elhelyezni, mert más alkalmas hely nem volt a koronán. Persze ez a felszerelés nem volt egyszerű és problémamentes, hiszen a Dukász kép 9 mm-el magasabb és 3 mm-el szélesebb volt a Szűz Mária-képnél. Ennek nyomai jól láthatók ma is a koronán.

II. Géza (l 141-1162) szintén a Dukász képpel megerősített Szent Koronával történő megkoronázással lett Magyarország, Horvátország és Dalmácia királya.

Az orosz évkönyvekből tudunk arról, hogy II. Géza az egyik hadjáratára 1151-ben magával vitte Szent István ereklyetartó mell­keresztjét. Ennek ismeretében arra gondolhatunk, hogy az ereklyetartó mellkereszt a Szent Koronáról származott, melyet Szent István király 1018 körül kapott szövetségesétől, II. Basileosz bizánci császártól, s ő rakatta fel a koronára.

II. Géza a kereszt erejében bízva akart győztesen visszatérni. Mivel az ország koronáját nem vihette magával a hadba, - ahogyan Aba Sámuel sem István Szent Koronájával a fején vesztette el a ménfői csatát - kénytelen volt megelégedni a "győzelemhozó" kereszttel. Géza persze tudatában volt annak, hogy az ereklyetartó kereszt levétele ellenére a magyar korona továbbra is Szent Korona marad, hiszen az már Szent István és Szent László révén többszörösen is szentté nemesedett.

A koronáról leszerelt díszes ereklyetartó kereszt későbbi sorsáról nem tudunk, sajnos, nem került vissza a királyi ékszerek közé nyoma veszett.

Miután Géza a Bizáncból származó hadiereklyét, mely Szent István óta a magyar koronát erősítette, leszereltette, annak hiányát pótolni kellett. Találtak is egy másik nagyjelentőségű keresztet, mely korábban a Zvojnimir-féle horvát koronát díszítette, s amely koronára

     Gézának már nem volt szüksége. Ezért a horvát korona gömbös keresztjét - valószínűleg már 1151-ben - II. Géza rászereltette a magyar korona tetejére. Az ma is ott van. A keresztnélkülivé vált horvát koronát ezután valószínűleg beolvasztották, vagy egyes darabjait más ékszerek készítéséhez használták fel.

Dukász Mihály császár zománcképe első alkalommal nem sokáig volt rajta a Szent Koronán, mert azt a Bizáncból hazatérő III. Béla (1172-1196) valószínűleg már a megkoronázása előtt leszereltette. A magyar királyok közül ugyanis legjobban a Bizáncban nevelkedett III. Béla ismerte a bizánci császárok gondolkodásmódját és politikáját. Ezért tudnia kellett, hogy a Szent Koronán lévő császárképeket a bizánci császárok bármikor felhasználhatják arra, hogy jogot formáljanak a Magyarország feletti hatalom megszerzésére. - Ezt a lehetőséget igyekezett kizárni, s ennek érdekében valószínűleg már 1173-ban levétette a Szent Korona hátsó oromzatáról a II. István által felhelyezett bizánci császárképet, és visszarakatta a - szerencsére megőrzött - Mária­ képet. Ezt a képet természetesen az eredeti helyére szerelték vissza.

A képcsere során észlelték, hogy a keresztpánt eltávolodott az oromzattól, és láthatóvá vált a megcsonkított Bertalan-kép. Jobb megoldás híján a csonka Bertalan-képet felcserélték a Pantokrátor-kép mögött elhelyezett Tamás-képpel, és a magasabb első oromzatot kissé hátranyomták, hogy minél jobban eltakarja a megcsonkított képet. - E beavatkozás nyomai ma is láthatók.

A képek cseréjét követően Magyarország védőszentje több mint négy évszázadon keresztül díszítette a Szent Koronát. Időközben pedig III. Béla utódai már elfelejtették, hogy a koronán látható és a korona mellett megőrzött világi uralkodók képei kiket ábrázolnak.

Szűz Mária képe a Szent Korona egyik legfontosabb dísze volt. Ezt a zománcképet még Révay Péter koronaőr is látta a koronán. Erről megemlékezik az 1613-ban kiadott művében.

             A görög korona hátsó oromzatán ma a Dukász-képet láthatjuk, ami azt jelenti, hogy III. Béla után valamelyik magyar király a Szűzanya képének helyére újra felrakatta a bizánci császár képét. A Szent Korona újabb, és eszmeileg is nagyon jelentős átalakítását II. Mátyás királyhoz (1608-1619) lehet kötni. A koronázása után közelebbről is megnézhette a koronát és a koronázási jelvényeket. Bizonyára ekkor figyelt fel a Szent Korona mellett megőrzött Dukász-képre, és megtudta, hogy az korábban rajta volt a koronán. Ezt a tényt egyébként a császárképen látható négy lyuk, és a keresztpánton ugyanott látható lyukak is egyértel­műen bizonyították. Ezért kortársaival együtt a Szűzanya képét tekintette utólagosan felrakott dísznek. Csakis ebből a tévedésből kiindulva vehették le Magyarország védő szentjének képét és rakhatták fel helyette ismét a Dukász-képet. - II. Mátyás és Révay Péter a korona mellett megtalált ismeretlen nevű bizánci császár képe alapján abban a hitben voltak, hogy a Szent Koronát neki és az alsó kerületen látható Konstantin császárnak köszönhetjük. - Ezzel az aktussal a Szent István korabelinek tartott állapotot akarták visszaállítani, és a vélt adományo­zók iránti hálájukat akarták kifejezésre juttatni.

A   Szent   Korona   tetején   levő   kereszt   ferde   helyzetével

kapcsolatban különféle vélemények születtek. - Petneházy István megállapítása szerint a korona tetejére 1018 körül felszerelt bizánci, majd az 1151-ben felszerelt jelenlegi keresztet is eredetileg függőleges helyzetben szerelték a koronára. A Szent Korona keresztje csak később görbült el, valószínűleg a korona valamikori leesése következtében.

A koronán levő csüngök (pendilíumok) száma eredetileg 5 volt, azt csak később egészítették ki további 4-gyek s így lett összesen 9 darab. Számukat akkor növelték, amikor a bekebelezett országok száma az ötöt meghaladta, vagyis kettővel III. Béla idején, majd további kettővel V. István (1270-1272) uralkodása alatt.

A Szent Korona első élethű ábrázolását a II. Mátyás királyról (1608-1619) készült rézmetszeten láthatjuk (K.05. - 67. old.) Ugyancsak II. Mátyás uralkodása alatt, 1613-ban jelent meg Révay Péter koronaőr könyve, amelyben megtaláljuk Wolfgang Kilián szép rézmetszetét, címe: "Magyarország Szent Angyali és Apostoli Koronája. (K.08 - 69. old)

 

A Szent Korona, mint műalkotás

Összegzésként érdemes talán szót ejtenünk a Szent Koronáról, mint látványról. - A görög koronával kapcsolatban írja Petneházy István, hogy a kutatók többnyire kihangsúlyozzák a csúcsdíszek szépségét, amikor azt átsugárzó fényben szemléljük. Ilyenkor az áttetsző (transparens) zománc szinte világít, mintegy dicsfénnyel keretezi a koronát és az azt viselő fejét. - A bizánciak a császárokat és császárnőket legtöbbször glóriával ábrázolták. - Érdemes felfigyelni arra is, hogy a pendiliumok végén levő három-három követ sem zárták le hátul arany lemezzel, hanem csak vékony drótok tartják a köveket a helyükön. Ezért ezek, valamint a csúcsívek tetején levő kövek is fénylenek a koronát viselő uralkodó háta mögötti világítás hatására. Az így kialakult kék és zöld színű dicsfény színében is megegyezik a korona két császárképére festett, kékeszöld dicsfénnyel.

A bizánci udvarban nagy kultusza volt a külsőségeknek, ceremóniáknak, s ebbe a környezetbe egy ilyen dicsfényt sugárzó korona nagyon is beleillett.

Befejezésül szeretnék bemutatni néhány képet Nyáry Éva: "A Magyar Szent Korona zománcképei" című albumából. A szerző minden kép mellett közöl egy-egy, kb. egy oldalnyi hosszúságú szöveges ismer­tetőt. Ezekből is idézek néhány mondatot.

A latin korona csúcsán, a keresztpántok metszéspontjában látható a világmindenség teremtője és ura, a Pantokrátor. A felirat nélküli kép Jézus alakjával ábrázolja a Teremtő Atyaistent. Jobbján látható a Nap, melyből a világosság jön, mely legyőzi a sötétséget. Bal oldalán a Hold, a tökéletlenséget jelentő égitest. A Pantokrátor két oldalán az élet fái állnak. A zománckép közepén kör alakú lyukat képeztek ki a kereszt számára.

A Szent Korona abroncsának fó helyén, a homlok közepén a földieken uralkodó Jézus Krisztust láthatjuk a trónon. Két kör alakú mezőben Jézus görög nevének rövidítése (IC-XC). Az élet könyvét tartja kezében, mellyel figyelmezteti az embert az örökélet törvényére. Jobb kezét áldásra emeli, ujjai christogramot mutatnak. Feje körül keresztes fénykoszorú, trónjának két oldalán ciprusok állnak, melyek a fejedelmi és uralkodói méltóságot jelölik.

Istenanya - Theotokos. Szűz Mária - jelentése: szépséges, úrnő. A korona három legfontosabb képi ábrázolása közül a hiányzó Szűz Mária kép lehetett a harmadik. A szerző Nyáry Éva hangsúlyozza, hogy a sorozatában szereplő Boldogasszony kép kizárólag az ő saját feltételezésének az eredménye. Ezt kutatásaira, művészi elképzelésére és gyakorlati tapasztalataira alapozta.

A két arkangyal, Mihály és Gábriel ábrázolása nagyon hasonlít egymáshoz, csak a tekintetük különbözik egymástól, egyik balról, a másik jobbról tekint a koronán Jézus felé. Gábrielt látjuk a képen. Ő az Újszövetség klasszikus fóangyala. Ő viszi hírül Máriának, hogy Isten őt választotta ki a Megváltó édesanyjául.

A világi uralkodók képei közül itt látjuk a görög koronáról Konstantinosz Porfürogenetosz, a Bíborbanszületett bizánci császár (914-959) képét. A Bíborbanszületett Bölcs Leónak a fia, a Makedón­dinasztia tagja. Irodalommal és tudományokkal foglalkozott legszíve­sebben, az államügyek gyakorlását átengedte családja tagjainak. Az állam elméletét viszont nagyon sokra tartotta. Fő műve: "De administrando imperio" (A birodalom kormányzásáról). A magyar honfoglalás történetének egyik legismertebb forrása napjainkig ez a munka.

Itt látjuk a már ismert "Geobitzasz pisztosz kralesz Turkiasz" feliratú képet, Géza magyar király zománcképét, amiről annyit vitáztak a kutatók: Vajon I. Géza magyar királyt, vagy Géza nagyfejedelmet kell felismernünk benne? A zománckép díszes öltözékben, uralkodóként ábrázolja Gézát, aki felségjelvényként jobbjában kereszt alakú jogart, baljában kardot tart, - fején egyszerű formájú bizánci diadémát visel. A barna arcú, sötét hajú Géza fekete szakállt és lehajló bajuszt visel.

             A keresztpántos latin korona 8 darab egész-alakos apostol-képe közül nézzünk meg kettőt!

Péter apostol képét láthatjuk a Pantokrator jobb oldalán. Őt, a Megváltó földi helytartóját a jelképes két kulccsal, az oldó és kötő hatalom kulcsával, valamint a könyvvel, vagyis a törvénytáblával ábrázolták. Az oldó hatalom jelvénye a jobb kezében felfelé mutat, míg a kötő hatalom jelvénye csak a kezére van akasztva egy szalaggal és lefelé mutat. Vértanúhalála Rómában, a Vatikán halmon történt, ahol keresztre feszítették Néró uralma alatt, Ki. után 64-67 között.

Pál apostol. Két fehér madár díszíti a képet. Az ősegyház legkiemelkedőbb személyisége Pál, akit Jézus később külön választott ki, mert ő külön meghívást kapott. Pál a fogságból 14 levelet írt a kisázsiai egyházakhoz. Pál apostol bal kezében egy vaskos könyvet tart, jobb kezének tartása a jézusi törvények precizitását, illetve a törvények megtartását parancsolja.

A Tarzuszban született Pál eredeti héber neve Saul volt. Rabbi lett és fanatikusán üldözte a keresztényeket. Amikor Damaszkuszba tartott az ottani keresztények üldözésére, az úton hirtelen fény vakította el, lebukott lováról és hangokat hallott: "Saul, Saul, miért üldözöl engem? A Názáreti Jézus vagyok, akit üldözöl." A jelenéstől megvakult, kísérői vezették be Damaszkuszba. Ott Ananiás megkeresztelte, s ettől kezdve őt is üldözték, mint keresztényt. A keresztényüldözések áldozataként halt meg Kr. után 67-ben.

Keresd: Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - www.novumpocket.com  és részletesebb ismertetés: http://novella-vers.hupont.hu/  

 

Oldal: 4. oldal Átalakítások, változtatások a koronán
A MAGYAR SZENT KORONA: "CORONA GRECA" ÉS "CORONA LATINA" KETTŐS SZIMBÓLUM - © 2008 - 2024 - lehoczkyfolytatas.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat